2004 őszén vásároltam utoljára telefont. Akkoriban 1-2 évente cserélgettem a telefonokat.
Az első mobilom egy Nokia 3310-es volt, Pannon Praktikum Classic kártyás előfizetéssel vettem 2001.07.12.-én a Pólus Centerben lévő néhai Pannon bemutatóteremben. Akkor az 39 900 Ft-ba került, és kaptam egy ajándék előlapot, megnevezés: “Nokia 3310 Hot jazz -piros”. Az akkor nagyon menő volt, nem az a kék 3310-esem volt mint minden második osztálytársamnak. 14. születésnapom ünnepeltem azon a nyáron, és 8. osztályba mentem.
A második telefonomról már nincs sajnos írásos emlék, de egy Nokia 3510-es volt. Bátyám vagy édesapám hűségnyilatkozatára lett véve Pannonnál valamikor 2002-2003 körül. Édesanyám 3 hónappal ezelőttig használta, már az utángyártott akkumulátorral se lehetett vele telefonálni sajnos, amúgy a készülék hibátlan volt. Nem sok különbség volt a 3310-eshez képest, ugyan úgy monokróm kijelzővel rendelkezett, csak egy kicsit nagyobb felbontású volt, és tudott MMS-t fogadni. Elég viccesen jelenítette meg a színesen küldött képeket
Telefonálni és SMS-ezni ezzel is lehetett.
A harmadik és egyben múlt péntekig utolsó telefonom pedig a 2004.09.03.-án a Lurdy Házban lévő Pannon bemutatóteremben vásárolt Nokia 6230-as színes, mp3-at lejátszó, fejlett XTML böngészésre képes akkoriban okos telefonnak számító készülék volt. 61 500 Ft-ba került akkor, szintén két éves hűségnyilatkozattal az egyik családtag kontóján. Emlékszem hogy saját, spórolt pénzből vettem. Mondhatnánk, hogy akkor még jól ment. Jól elvoltam vele, tudtam a számítógéppel Bluetooth-on keresztül szinkronizálni a naptárt és telefonszámokat, tudott mindent amire szükségem volt. Körülbelül egy évvel ezelőtt törött el a ki-be kapcsoló gombja a tetején, vagyis annak is csak a rugózásáért felelős műanyag alátét, így kicsit nehezebb a gombot megnyomni, a kijelzőnél lévő plexi elég karcos, és a tetején a Nokia logo körül a festés lekopott. Akkumulátora bírja még mindig majdnem egy hétig, teljesen megbízható.
Tehát összességében több mint 6 évig használtam. Párszor koppant a földön, de soha nem volt szervízben, nem kapott szoftver frissítést sem. A doboza ma is megvan eredeti állapotban.
A negyedik telefonom, a legújabb egy Nokia C5-00 hosszú vívódás eredménye. Mint az köztudott, nagy Apple fan vagyok, tehát kézenfekvő lenne az iPhone, viszont számomra az egy túlárazott készülék, és tudom hogy nem használnám ki, ergo nincs rá szükségem. Szép, nagyszerű, és van az a dolgozó ember típus akinek szüksége van rá, én nem tartozom ebbe a demográfiai csoportba, nem én vagyok az Apple célpontja iPhone terén. Nekem tökéletes az iPod touch zenehallgatásra, esetleg útközben netezésre, emailezésre, játékra. Hozzászoktam mióta van iPodom, hogy van egy telefon ami mindig nálam van, és van egy zenelejátszó eszköz ami csak akkor ha szükséges. Két akkumulátor két külön célra. Tehát a cél, egy nem annyira okos telefon vásárlása lett.
Egy ideig szemeztem Androidos telefonokkal, viszont az előbbi megállapításból következik, hogy nincs szükségem egy olyan készülékre ami az iPod touch tulajdonságait is fedi, mit ne mondjak pénzkidobás. Mindamellett körbejártam az androidos lehetőségeket, és azt láttam, hogy az érintőkijelzők rosszabb minőségűek az Apple készülékekbe építetteknél, nem egységes a rendszer, nem volt szimpatikus, illetve továbbra is az első megállapítás lépett érvénybe, minek nekem?
Maradt a Nokia. Ezek közül is olyan készüléket kerestem ami a klasszikus vonalat követi, semmi érintőképernyő. Eleinte belementem volna szétnyitható telefonba is, de utána rájöttem, hogy 9 évig klasszikus, kijelző és alatta gombok stílusú telefonom volt, akkor miért kéne nekem más forma, ha már Nokia és annyi koncepció van mint égen a csillag, csak egyik se tökéletes. Nem tökéletes? Nem. Amelyikben van GPS abban nincs WiFi, és fordítva, amiben mindkettő van az drága és még csak jól se néz ki és/vagy érintőképernyős. Elképzelésem tehát volt, és nem akartam érte sokat fizetni. Végül is az utolsó pár hétben kezdték el ezt a C5-öst reklámozni, akkor kaptam föl rá a fejem, hogy ez az az ár-érték arány amiért képes vagyok kompromisszumot kötni, és mindamellett nem is egy buta fadarab a rendszer ami rajta van. Igaz WiFi nincs benne, de van GPS és egy használható fényképező.
Nem szeretnék hosszas elemzést írni magáról a telefonról. Egész hétvégén nyomogattam, és határozottan stabilnak tűnik, az én igényeimet 99%-ig kielégíti. Mind külsőre úgy belsőre is tetszik. Egyetlen hiányosság a pozitívumok mellett billentyűzár állapotban az óra megjelenítésének hiánya, vagy az óra egyszerű megtekintése jól látható kijelzéssel.
Mindenkinek csak ajánlani tudom, aki egyszerű de mégis XXI. századi telefont szeretne.
A csomagolásnál érdekes megfigyelni mennyire törekednek a kisebb méret elérésére. Míg 6 éve egy elég túlméretezett dobozzal jött a telefon, ami színes borításban tündöklött, addig a mostani egy kisebb, kevesebb mintával ellátott vékonyabb, elképzelhető hogy újrahasznosított papírból készült kartondoboz.
Belül már nem az a tojástartó stílusú elem szeparálja el a tartozékokat, hanem egyszerű, hajtogatott karton lemezek, ezzel is helyet spórolva. A használati útmutató is vékonyabb és két színárnyalatos. Csodálkoztam, hogy nem csak egy kis alap pár lapos útmutatót mellékeltek egy részletes CD-n elhelyezett bővebb tájékoztató mellett. CD-re sincs szükség, a Nokia Ovi Suite a telefonhoz mellékelt 2GB-os Micro SD kártyán van, így ha a telefont USB kábelen csatlakoztatjuk tárhely módban akkor Windows rendszerre rögtön lehet onnan telepíteni az alkalmazást.
Mac OS X-re nincs szükség Nokiás programra különösképpen, csak egy iSync plugin-ra, ami a Nokia oldaláról letölthető (felteszem, későbbi OS X frissítésben ez benne lesz alapból), így az iSynccel rögtön lehet Bluetooth-on keresztül szinkronizálni az iCal és Address Book tartalmát. Utóbbiban a nevekhez hozzárendelt képek is szépen átkerülnek a telefonra, nincs szükség arra hogy a telefon fényképei között ott legyenek a képek, illetve ez viszont is működik, a telefonnal fényképezett és hozzárendelt kép visszaszinkronizálódik Address Bookba.
Összegzés képpen azt kell mondanom jól döntöttem, és méltó utódja lesz ez a készülék az előző 3 Nokiámnak. Talán a következő telefonom már iPhone lesz pár év múlva.
Ti milyen telefont használtok? Mi a véleményetek a saját választásotokról így utólag?








Öcsém is sokáig szemezett ezzel a mobillal, majd a Wi-fi hiánya miatt inkább a C3-ast választotta. Ez is egy elég jó darab lett.
Személy szerint kicsit több mint 1 éve egy Sony Ericsson w880i-m van. Walkmanmobil volt anno, de a fülhallgató meghibásodása és az iPod Touch vásárlása után már csak telefon funkciót tölt be. Az iPod annyira a mindennapjaim része lett, hogy a telefon ébresztésen és szökő évente telefonálásra lett korlátozva. Már megfordult a fejemben nekem is az iPhone, de osztálytársam új telefonja után a HTC i lehetséges jövőbeli opció, mindezek mellett unokatesóm barátjának Samsung Galaxyja van, és arról is csak jót hallok. Bár nem tervezem a telefoncserét a következő évekre, majd látjuk hogy fejlődik a technika.